A 2010. január 10-ig látogatható kiállítás, elődeihez hasonlóan, nem nélkülözi a történeti, művészettörténeti kutatásokat, amelyeknek egyik gócpontja a müncheni akadémia és festészet központ szerepének vizsgálata volt. A vizsgálódások nem vették figyelembe a fennálló országhatásokat, így az elmúlt évtizedekben Lengyelországtól Görögországig rendeztek hasonló témájú kiállításokat; ehhez a vonulathoz csatlakozik a nemzeti Galéria is. Kulcsmomentumként ez alkalommal is a müncheni közös gyökerek feltárása szerepel, ezt egészítették ki a tárlat kurátorai a magyar festészet XIX–XX. század fordulóján lezajló változásainak bemutatásával. A téma aktualitását a müncheni Királyi Képzőművészeti Akadémia 200 éves jubileuma is növeli. Az évforduló alkalmából tanulmánykötetben publikált kutatási eredmények még jobban rávilágítják a szakavatott kutatók és tárlatjárók figyelmét a müncheni képzőművészeti akadémia és a bajor főváros, mint helyszín a közép-európai országok XIX. század végi művészeti fejlődésében játszott szerepére.

Az időszaki kiállítás a XIX. középső harmadának művészeti szempontú bemutatásával fogadja a látogatót, illetve elkalauzolja az Isar-parti tarka, inspirációs forrásként szolgáló forgatagba is. Ebbe, a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező közép-európai művészmetropolisba érkezik meg a magyar történeti festészet több nagy alakja, köztük Benczúr Gyula, azzal a céllal, hogy az akadémia professzoraiként tevékenykedjen. Nem sokkal később csatlakozik az egyre szaporodó taglétszámú magyar kolóniához Székely Bertalan és Szinyei Merse Pál. Az 1860-as, 1870-es éveket egy sajátos irányzat, a müncheni realizmus fémjelezte, amelynek legismertebb magyar képviselői, többek között Munkácsy Mihály és Mednyászky László szintén a kiállítás húzónevei közé sorolhatóak. Őket váltotta fel a XIX. század utolsó évtizedeiben egy a bajor tartományi székhelyen Hollósy Simon körül alakult csoportosulás, amelyből a későbbi nagybányai iskola kapott szárnyra. Az iskola és művésztelep 1896-os alapítási dátuma nem jelenti a kiállítás kronologikus vonalvezetésének végpontját: magyar festőművészek egészen az első világháborúig jelenlétükkel tüntették ki már nemcsak az akadémiát, hanem a müncheni magángalériák kiállításait is.

Az időrendhez alkalmazkodó kiállítási elvek az 1820-s évekig repítik vissza a látogatót, és nem eresztik az első világháború kitöréséig. A gyűjteményes tárlatot a műfajok sokszínűsége emeli a tematikus festészeti kiállítások fölé: történelmi témájú képektől az életképekig, tájképektől a portrékig mindennel találkozhat a műkedvelő. A többlettudásra vágyókat célozta meg a múzeum előadássorozata, amelynek egyes darabjai keddi napokon, délután öt óra kezdéssel kerülnek megrendezésre. A kísérőprogramok ingyenes látogathatóak, míg a kiállítás jegyárairól a www.mng.hu oldal tájékoztat. 

November 3.: Magyar művészek Münchenben 1850–1914

előadó: Hessky Orsolya művészettörténész, a kiállítás kurátora

November 10.: Francia festők Münchenben

előadó: Dr. Boros Judit művészettörténész

November 17.: A Gesamtkunstwerk és Richard Wagner. Zene, költészet és vizualitás

előadó: Dr. Rockenbauer Zoltán művészettörténész

November 24.: Wilhelm Leibl és köre művészeti kapcsolatai a magyar festőkkel

előadó: Dr. Szinyei Merse Anna, a művészettörténettudomány kandidátusa

December 1.: A történeti festészet Münchenben

előadó: Dr. Bakó Zsuzsa művészettörténész, a kiállítás kurátora

December 8.: A 19. századi magyar művészet a korabeli német sajtó tükrében

előadó: Dr. Kovács Ágnes (ELTE, BTK. Művészetfilozófiai és Médiakutatási Intézet)