A 2010. január 10-ig látogatható kiállítás, elődeihez hasonlóan, nem nélkülözi
a történeti, művészettörténeti kutatásokat, amelyeknek egyik gócpontja a müncheni
akadémia és festészet központ szerepének vizsgálata volt. A vizsgálódások nem
vették figyelembe a fennálló országhatásokat, így az elmúlt évtizedekben Lengyelországtól
Görögországig rendeztek hasonló témájú kiállításokat; ehhez a vonulathoz csatlakozik
a nemzeti Galéria is. Kulcsmomentumként ez alkalommal is a müncheni közös gyökerek
feltárása szerepel, ezt egészítették ki a tárlat kurátorai a magyar festészet
XIX–XX. század fordulóján lezajló változásainak bemutatásával. A téma aktualitását
a müncheni Királyi Képzőművészeti Akadémia 200 éves jubileuma is növeli. Az évforduló
alkalmából tanulmánykötetben publikált kutatási eredmények még jobban rávilágítják
a szakavatott kutatók és tárlatjárók figyelmét a müncheni képzőművészeti akadémia
és a bajor főváros, mint helyszín a közép-európai országok XIX. század végi művészeti
fejlődésében játszott szerepére.
Az időszaki kiállítás a XIX. középső harmadának művészeti szempontú bemutatásával
fogadja a látogatót, illetve elkalauzolja az Isar-parti tarka, inspirációs forrásként
szolgáló forgatagba is. Ebbe, a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező közép-európai
művészmetropolisba érkezik meg a magyar történeti festészet több nagy alakja,
köztük Benczúr Gyula, azzal a céllal, hogy az akadémia professzoraiként tevékenykedjen.
Nem sokkal később csatlakozik az egyre szaporodó taglétszámú magyar kolóniához
Székely Bertalan és Szinyei Merse Pál. Az 1860-as, 1870-es éveket egy sajátos
irányzat, a müncheni realizmus fémjelezte, amelynek legismertebb magyar képviselői,
többek között Munkácsy Mihály és Mednyászky László szintén a kiállítás húzónevei
közé sorolhatóak. Őket váltotta fel a XIX. század utolsó évtizedeiben egy a bajor
tartományi székhelyen Hollósy Simon körül alakult csoportosulás, amelyből a későbbi
nagybányai iskola kapott szárnyra. Az iskola és művésztelep 1896-os alapítási
dátuma nem jelenti a kiállítás kronologikus vonalvezetésének végpontját: magyar
festőművészek egészen az első világháborúig jelenlétükkel tüntették ki már nemcsak
az akadémiát, hanem a müncheni magángalériák kiállításait is.
Az időrendhez alkalmazkodó kiállítási elvek az 1820-s évekig repítik vissza a
látogatót, és nem eresztik az első világháború kitöréséig. A gyűjteményes tárlatot
a műfajok sokszínűsége emeli a tematikus festészeti kiállítások fölé: történelmi
témájú képektől az életképekig, tájképektől a portrékig mindennel találkozhat
a műkedvelő. A többlettudásra vágyókat célozta meg a múzeum előadássorozata, amelynek
egyes darabjai keddi napokon, délután öt óra kezdéssel kerülnek megrendezésre.
A kísérőprogramok ingyenes látogathatóak, míg a kiállítás jegyárairól a www.mng.hu oldal tájékoztat.
November 3.: Magyar művészek Münchenben 1850–1914
előadó: Hessky Orsolya művészettörténész, a kiállítás kurátora
November 10.: Francia festők Münchenben
előadó: Dr. Boros Judit művészettörténész
November 17.: A Gesamtkunstwerk és Richard Wagner. Zene, költészet és vizualitás
előadó: Dr. Rockenbauer Zoltán művészettörténész
November 24.: Wilhelm Leibl és köre művészeti kapcsolatai a magyar festőkkel
előadó: Dr. Szinyei Merse Anna, a művészettörténettudomány kandidátusa
December 1.: A történeti festészet Münchenben
előadó: Dr. Bakó Zsuzsa művészettörténész, a kiállítás kurátora
December 8.: A 19. századi magyar művészet a korabeli német sajtó tükrében
előadó: Dr. Kovács Ágnes (ELTE, BTK. Művészetfilozófiai és Médiakutatási Intézet)